MEGELŠZŠ VAGYONVDELEM

A vagyonv‚delem egyid‹s az emberis‚ggel, mely folyamatos v ltoz sokon ment  t, ‚s napjainkban is ez a tendencia ‚rv‚nyes. A vagyonbiztons g ig‚nye, az ember egyik legalapvet‹bb szks‚gletei k”z‚ tartozik.

A v‚delem c‚ltudatos ‚s folyamatos tev‚kenys‚g, melynek c‚lja, hogy valamilyen fenyegetetts‚get elh rĄtson, ill. a m r bek”vetkezett esem‚ny sor n lehet‹v‚ tegye a k rok minimaliz l s t ‚s a norm lis ‚let miel‹bbi helyre llĄt s t.˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙

A hat‚kony vagyonv‚delem csak komplex m˘don biztosĄthat˘, mely mag ban foglalja a mechanikus, az ‚l‹er‹s ‚s az elektronikus vagyonv‚delmi eszk”z”k megfelel‹ ar ny t a kĄv nt feladatokhoz.

A k”zterletek rendj‚nek biztosĄt sa a rendfenntart˘ szervek - els‹sorban a Rend‹rs‚g -˙ legalapvet‹bb feladata. Az itt bek”vetkezett esem‚nyek sz ma ‚s kezel‚sk hat‚konys ga alapvet‹en meghat rozza a Rend‹rs‚gr‹l alkotott lakoss gi ‚rt‚kĄt‚letet. Az  llampolg rok biztons g‚rzet‚t d”nt‹en befoly solj k a k”zterleten bek”vetkezett esem‚nyek, az ezekben val˘ ‚rintetts‚gk ‚s a rend‹ri fell‚p‚s gyorsas ga, valamint annak min‹s‚ge. Egy-egy k”zterleten bek”vetkezett bűncselekm‚ny, vagy szab lys‚rt‚s hosszabb id‹szakra is k‚pes negatĄvan befoly solni a biztons g‚rzetet.

A k”zterleti bűncselekm‚ny nem jogi, hanem kriminalisztikai, statisztikai fogalom, egy speci lis kateg˘ria, mivel az ott elk”vethet‹ jogs‚rt‚sek nagy r‚sze m s helyszĄnen is megval˘sulhat. A bűncselekm‚nyek kategoriz l s t minden esetben az elk”vet‚s helyszĄn‚nek k”zterleti jellege hat rozza meg.

Az  llampolg rok meg‚rtett‚k, hogy a biztons guk ‚rdek‚ben anyagilag is  ldozniuk kell. Tan csainkat ‚s aj nl sainkat ugyan sokan meg is fogadj k, de zeneteink, felhĄv saink m‚g mindig nem, vagy csak hi nyosan jutnak el a lakoss g fel‚.˙ ppen ez‚rt fontos a bűnmegel‹z‚s ter‚n v‚gzett munk lataink mellett a bűncselekm‚nyek sor n az  llampolg rok r‚sz‚r‹l felmerl‹ oks gi t‚nyez‹k minim lisra cs”kkent‚se, melyek a szks‚ges vagyonv‚delem elmulaszt sa, az ˘vatoss g hi nya ill. a k”rnyezet k”z”mb”ss‚ge. ˙˙

Az al bbiakban a k”zterleten elk”vetett jogs‚rt‚sek k”zl azokkal szeretn‚nk ™n”ket megismertetni, melyek a leggyakrabban fordulnak el‹ ‚s a legnagyobb s‚relmet, k rt okozz k. Igyeksznk azokat a megel‹z‚si lehet‹s‚geket is ™n”k el‚ t rni, melyekkel elkerlhet‹v‚ v lhatnak a szab lys‚rt‚sek, bűncselekm‚nyek. BĄzunk abban, hogy a megszĄvlelt tan csok hat s ra biztons gosabbak lesznek h‚tk”znapjaik!

1./ Graffiti, rong l s:

A rajzol s az egyik legelemibb emberi szks‚glet, tev‚kenys‚g. Az ember egyik ‹si v gya, tulajdons ga, a k‚palkot sra val˘ t”rekv‚s.

A falfirka jelens‚g egyid‹s az Ąr s megjelen‚s‚vel. Magyarorsz gon kb. hŁsz ‚ve kezdtek tudom nyosan felfigyelni a k”zt‚ri rajzokra. Az amerikai graffiti j˘kora temk‚s‚ssel, csak a kilencvenes ‚vekben ‚rkezett meg Magyarorsz gra, ‚s a vil gm‚retű rap, techo, hip-hop j rv ny r‚v‚n, az˘ta is egyre t”bb tizen‚vest h˘dĄt meg. A nagyv rosi graffiti kezdetleges form ja az utcai padokra, a park fat”rzseire ‚s a nyilv nos v‚c‚k fal ra v‚sett, Ąrt vagy rajzolt zenetek, obszc‚n, vicces feliratok.

Ezeknek a feliratoknak a funkci˘ja els‹sorban az, hogy a felirat k‚szĄt‹je nyomot hagyjon jelenl‚t‚r‹l. Ezeknek a falfestm‚nyeknek az "zenete" nemcsak maga a t‚ny, hogy ott vannak, hanem az is, hogy pont ott vannak, ahol.

A modern graffiti k‚t szempontb˘l is "teljesĄtm‚ny" k”zpontŁ: egyr‚szt a hely ahov  kerlnek t”bbnyire nehezen el‚rhet‹ vagy vesz‚lyes, m sr‚szt maga a falfirka egy kor bbihoz k‚pest bonyolult ‚s kodifik lt eszt‚tikai forma.

Az esetek nagyobb t”bbs‚g‚ben az Łn. "graffiti műv‚szek" /maguk k”zt ezt felt‚tlenl annak tartj k/ el‹sz”r a papĄron, filccel v zlatokat k‚szĄtenek. Jelent‹s r‚szk mapp val, fzettel is rendelkezik, ‚s betűrajzokat, mint kat gyűjtenek oda ”ssze. Ezek elk‚szlte ut n k”vetkezik a csoport kialakul sa, spont n vagy ”sszeszokott bar ti k”rrel. Megv s rolj k a kl”nb”z‹˙˙ flakon fest‚keket, sprayket ‚s k”z”sen keresik a helyet ahol a v zlatokat m r meg is val˘sĄtj k. A falfĄrk k egy r‚sze ilyen jellegű, tudatos,  tgondolt, j˘l el‹k‚szĄtett munka. Ezek a bonyolultabb, kifinomultabb graffitik t”bb szĄn felhaszn l s val n‚h ny ˘ra alatt k‚szlnek el. Ezek felk‚r‚sre is k‚szlhetnek, vagy festhetik olyan helyre, ahov  erre enged‚lyt kapnak a gyerekek. Az ilyen, olykor műv‚szi fal - ‚s betűfest‚szetet meg kell kl”nb”ztetnnk a "toik", "tegel‹k" tev‚kenys‚g‚t‹l. A "toik" kezd‹t jelent, sz m ra a "tegel‚s" vagyis jelenl‚t a legfontosabb. Saj t vagy band ja nev‚t Ąrja fel az ‚jszakai bevet‚s sor n. Ezek az egyszerűbb munk k rendkĄvl r”vid id‹, kb. 5-10 perc alatt k‚szlnek el.

Dics‹s‚g ”vezi azt, aki min‚l lehetetlenebb helyen, ‚s ellen‹rz”ttebb t‚rs‚gben k‚pes elk‚pzel‚seit megval˘sĄtani. Az elk‚szlt alkot sok ki is eg‚szlnek m s csoportok alkot saival, betűjeleivel. Kl”n”sen olyan felleteket r‚szesĄtenek el‹nyben, amiket sokan l thatnak.

Bntet‹jogi megk”zelĄt‚s:

ľltal ban akkor besz‚lnk rong l sr˘l, ha azt sz nd‚kosan k”vetik el idegen vagyont rgy "s‚relm‚re". Mi is tartozhat ide? Az ut˘bbi ‚vekben divat lett fest‚ksz˘r˘ sprayvel feliratokat,  br kat ping lni kerĄt‚sekre, h zak, alulj r˘k fal ra, j rd ra.˙

Gyakran el‹fordul az is, hogy a műv‚szi v‚n val meg ldott tanul˘k ezt az iskola fal n gyakorolj k. Ez ”nmag ban is csŁnya dolog, de m‚g elĄt‚lend‹bb, amikor a falra iskolat rsakat, esetleg a nem kedvelt tan rokat min‹sĄt‹ feliratok kerlnek. Ez bizony rong l s, mivel az iskola fal r˘l el kell tntetni a műveket, a falat Łjra kell festeni.

Rong l s a buszmeg ll˘k vegfal nak, telefonflk‚k, ‚pletek (iskola), k”zterleti vil gĄt˘ eszk”z”k, g‚pkocsik, vasŁti vagonok, kirakatok ablak nak bet”r‚se, g‚pkocsik oldal nak kulccsal, csavarhŁz˘val t”rt‚n‹ ”sszekarcol sa, motorh z nak, tetej‚nek mar˘ anyaggal t”rt‚n‹ le”nt‚se, k”zt‚ri szobrok megcsonkĄt sa, burkolatok ”sszet”r‚se.

Aj nl s a fiatalok r‚sz‚re:

Iratkozz be egy tanfolyamra, ahol kedvedre rajzolhatsz, festhetsz a r‚szedre biztosĄtott eszk”z”k segĄts‚g‚vel, Ągy anyagi k rt sem okozol senkinek ‚s m sok felfedezhetik tehets‚gedet!

2./ Zseblop sok:

A nagyobb bev s rl˘k”zpontok, v s rcsarnokok ‚s t”megk”zleked‚si eszk”z”k vonzz k a zsebtolvajokat. H‚tv‚gi ‚s nnepnapi bev s rl sok idej‚n az emberek t”bb p‚nzt tartanak magukn l, ez‚rt nem  rt, ha fokozottabban figyelnk ‚rt‚keinkre. A zsebtolvajok  ltal ban 3-4-en dolgoznak, Ągy szemelve ki  ldozataikat. Az egyik megfigyel, a m sik eltereli a s‚rtett figyelm‚t, a harmadik eltulajdonĄtja az ‚rt‚keket, a negyedik pedig eltnteti a t rs t˘l kapott "term‚ket".

Az elk”vet‚si t rgy tov bbra is k‚szp‚nz, arany ‚kszer, ‚s sz˘rakoztat˘-elektronikai term‚kek.˙

N‚h ny j˘ tan cs a zseblop sok megel‹z‚s‚re:

  • T sk j t nyilv nos, forgalmas helyen, ( ruh zak, piacok, stb.) t”megk”zleked‚si eszk”z”k”n szorosan fogja maga el‹tt, ‚rt‚keit ne hagyja szem el‹tt.
  • T sk j ban, illetve p‚nzt rc j ban ne t rolja egytt szem‚lyes ‚s egy‚b iratait, p‚nz‚t, bankk rty j t a hozz  tartoz˘ PIN-k˘ddal egytt!
  • Amennyiben lehets‚ges p‚nzeszk”zeit t”bb helyen is t rolja a t sk j ban, Ągy ha m‚gis bűncselekm‚ny  ldozat v  v lik, nem tulajdonĄtj k el az ”ssze ‚rt‚keit.
  • V s rl skor ne hagyja ‹rizetlenl t sk j t, vagy p‚nzt rc j t a bev s rl˘kocsiban, vagy a pulton.
  • Mindig figyeljen a k”zvetlen k”rnyezet‚re!˙ Legyen figyelmes ‚s vegye ‚szre, ha valaki gyanŁsan a k”rnyezet‚ben tart˘zkodik, "˘l lkodik"!
  • Sok p‚nzzel a zsebnkben ma m r mi sem vagyunk biztons gban. Ha nincs szerencs‚nk, m r a bankban megfigyelheti valaki, hogy nagyobb ”sszeget˙ vesznk magunkhoz.

Mi magunk is sokat tehetnk saj t biztons gunk ‚rdek‚ben!

  • A legfontosabb megel‹z‚si m˘dszer az lehet, hogy kerljk a k‚szp‚nzforgalmat. B r Magyarorsz gon az emberek t”bbs‚ge ragaszkodik a k‚szp‚nzhez, nagyobb ”sszegek eset‚n jobb, ha megbĄzunk a banki szolg ltat sokban.
  • Ha mag nszem‚lyt‹l v s rolunk, megtehetjk azt is, hogy az elad˘t magunkkal visszk a bankba ‚s ott bonyolĄtjuk le a k‚szp‚nz tad st, Ągy neknk gyakorlatilag egy l‚p‚st sem kell˙ tennnk az ”sszeggel.
  • Amennyiben elkerlhetetlen a nagy ”sszegű k‚szp‚nzzel t”rt‚n‹ mozg s, legynk˙ rendkĄvl ˘vatosak!
  • Soha ne legynk egyedl, lehet‹s‚g szerint k‚rjnk meg valakit, hogy kĄs‚rjen el minket, ugyanis a t rsas g  ltal ban elriaszt˘ er‹t jelent a rabl˘ sz m ra.
  • Az automat b˘l t”rt‚n‹ k‚szp‚nzfelv‚telre ugyanaz ‚rv‚nyes, mint a bankfi˘kokban: ha valaki "figyelmetlenl r nk  ll" ‚rdemes udvariasan megk‚rni, hogy menjen kicsit t volabb vagy takarjuk testnkkel a klaviatŁr t, ne tudj k v‚letlenl se leolvasni a PIN k˘dot.
  • Amennyiben kifejezetten gyanŁsan viselked‹, az automata k”rl ‹gyelg‹ szem‚lyt l tunk, ink bb keressnk m sik g‚pet. A p‚nzfelv‚telt lehet‹leg min‚l forgalmasabb helyen bonyolĄtsuk le, mert sok ember k”z”tt a rabl˘k kev‚sb‚ merik megkock ztatni a t mad st.

A tapasztalatok szerint sokan csak bedobj k t sk jukba a felvett bankjegyeket, s‹t a műveletr‹l sz˘l˘ bizonylatot sem v rj k meg, hanem az automat n l hagyj k. Ezt a bizonylatot, ha illet‚ktelen szerzi meg, m ris tiszt ban lesz azzal, hogy mekkora ”sszeg van n lunk.

Az ut˘bbi id‹ben el‹fordult az is, hogy a k‚szp‚nz-automat k kiad˘ nyĄl s t valaki a kor bbi ‚rm‚s telefonokn l haszn lt m˘dszerrel elz rja, vagy  tl tsz˘ ragaszt˘val leragasztja. Ilyenkor a sz mĄt˘g‚p szerint megt”rt‚nik a tranzakci˘, mi megkapjuk a bizonylatot, csak ‚ppen a p‚nznket nem, mivel az fennakad. AmĄg bemegynk a bankba reklam lni, addig az elk”vet‹ az akad ly elt volĄt sa ut n megszerzi a p‚nznket. A trkk kĄvlr‹l sajnos nehezen vehet‹ ‚szre. Az Łjabban forgalomba helyezett automat k eset‚ben ezt a m˘dszert m r nem lehet alkalmazni.

Egyes zsebtolvajcsoportok kl”n szakosodtak a k rty k ellop s ra. A j˘l szervezett band kban van, akinek az a feladata, hogy a k rty t megszerezze, megint m s m r indul is vele a legk”zelebbi v s rl˘helyre, ‚s ha haszn lhat˘ a lapocska, akkor vill mgyorsan t”bb, nagy ”sszegű  rut v s rolnak "hitelre".

Haz nkban is megjelent az a bűnelk”vet‚si m˘dszer, amikor a k rtya m gneses adathordoz˘j n t rolt inform ci˘t m solj k le akkor, amikor azzal fizetnk. Ez Łgy lehets‚ges, hogy a bűn”z‹knek van olyan berendez‚sk, amely a k rty k m gnes csĄkj n r”gzĄtett adatokat olvassa le. Ennek az inform ci˘nak a birtok ban az elk”vet‹k m r tudtak olyan k rty t k‚szĄteni (kl˘nozni) amely az eredeti k rtya tulajdons gaival megegyezett ‚s a tulajdonos sz ml j t Ągy rendszeresen megcsapolt k.

Ez‚rt is jobb, ha csak a szks‚ges műveletre engedjk ki keznkb‹l a k rty nkat. Az m r gyanŁs lehet, ha az elfogad˘ t”bbsz”r visszak‚ri, esetleg az zlet valamelyik zug ba vonul vele. Mindig k”vesse nyomon k rty ja Łtj t, gyeljen arra, hogy haszn lata mindig az ”n jelenl‚t‚ben t”rt‚njen! A megbĄzhat˘ kereskedelmi egys‚gekben a k rtyaleolvas˘ k”zvetlenl a p‚nzt r mellett, j˘l l that˘ helyen van telepĄtve.

Gondoljanak arra, hogy ha mindent egy helyen tartanak, akkor annak eltulajdonĄt sa mennyi kellemetlens‚get˙ ‚s ut naj r st okoz. KĄm‚lje meg mag t a felesleges k”lts‚gekt‹l, a sorban  ll st˘l ‚s gyint‚z‚st‹l!

3./ Rabl s:

A rabl s az egyik legvesz‚lyesebb bűncselekm‚ny, hiszen er‹szakos, agresszĄv, fenyeget‹˙ jellegű ‚s mindig szem‚lyre ir nyul˘.˙ TŁlnyom˘ r‚sz‚t k”zterleten (parkok, j tsz˘terek, bev s rl˘ k”zpontok, stb.) Łton ll sszerűen, kisebb r‚szben pedig lak sokban k”vetik el.

Teh t, ha valakit‹l Łgy pr˘b lnak meg elvenni valamilyen t rgyat, hogy ez‚rt b ntalmazz k,˙ lefogj k, az ‚let vagy testi ‚ps‚g elleni k”zvetlen fenyeget‚st alkalmaznak ‚s a "k‚r‚s" nyomat‚kosĄt s nak ‚rdek‚ben szŁr˘-, v g˘-, t‹ eszk”zt stb. alkalmaznak, akkor elk”vetik a˙ rabl s bűntett‚t.
A csoportos elk”vet‚s a rabl sn l is sŁlyosbĄt˘ k”rlm‚ny, ‚s nagyobb bntet‚s kiszab s ra kerl sor. Nem szks‚gszerű, hogy a rabl sban r‚sztvev‹k mindegyike b ntalmazza, vagy fenyegesse a s‚rtettet. Elegend‹, ha az egyik elk”vet‹ fenyeget‹ magatart s val biztosĄtja, hogy t rsa, vagy t rsai a s‚rtett ‚rt‚keit elvegye.

N‚h ny j˘ tan cs a rabl sok megel‹z‚s‚re:

  • Fontos, hogy csak annyi p‚nzt tartsanak magukn l, amennyi elengedhetetlenl szks‚ges.
  • A p‚nzt lehet‹s‚g szerint t”bb helyre rakj k el a ruh zatukon, ne tarts k feltűn‹ helyen, ne kelts‚k fel k”rnyezetk figyelm‚t.
  • Az ‚rt‚kesebb ‚kszereiket rejts‚k el a ruh zatuk alatt.
  • Minden id‹szakban megfelel‹en z rj k be lak suk ajtaj t, ha elmennek otthonr˘l az ablakokat is, ‚s ne nyissanak ajt˘t idegeneknek!
  • Minden esetben haszn lj k a kitekint‹t ‚s a biztons gi l ncot!
  • A k”zterleten elk”vetett rabl sok megel‹z‚se ‚rdek‚ben s”t‚ted‚s ut n lehet‹leg kerlj‚k az elhagyatott, n‚ptelen, kivil gĄtatlan helyeket!˙
  • Aj nlott, hogy lak skulcsaikat ne az ajt˘ban kezdj‚k el keresni, hanem k‚szĄts‚k el‹, majd az ajt˘t azonnal z rj k be maguk ut n!
  • A legt”bb rabl˘ az ‚rt‚keinket akarja megszerezni, ez‚rt ne pr˘b ljunk meg ellen llni, f‹leg akkor, ha t”bben vannak az elk”vet‹k.

Fiatalok eset‚ben sokszor a szl‹k nem rendelkeznek olyan j”vedelemmel, amelyb‹l biztosĄtani tudn k a m rk s ruhaneműket, sz˘rakoztat˘-elektronikai term‚keket. Amennyiben tisztess‚ges Łton nem tud hozz jutni a gyerek ezekhez a t rgyakhoz, akkor lop st, sŁlyosabb esetben pedig rabl st is elk”vethet.

4./ G‚pj rműlop s, g‚pkocsi felt”r‚s:

A vagyon elleni bűncselekm‚nyek k”zl szint‚n kiemelt kateg˘ria az, amely a g‚pj rművek ellen ir nyul. A t”bb ‚ves tapasztalat azt mutatja, hogy vannak kedvelt g‚pkocsi tĄpusok, melyek t”bbs‚g‚t megrendel‚s‚re, vagy klf”ldi ‚rt‚kesĄt‚sre tulajdonĄtanak el, esetleg alkatr‚szk‚nt ‚rt‚kesĄtenek. A nagy ‚rt‚kű szem‚lyg‚pkocsik lop s t az erre szakosodott, speci lis ismeretekkel ‚s technikai eszk”z”kkel rendelkez‹ elk”vet‹k val˘sĄtj k meg. A g‚pkocsik mellett megfigyelhet‹ a nagy ‚rt‚kű motorker‚kp rok eltulajdonĄt sa is.

Az elk”vet‚si helyek nem specifikusak ezekben az esetekben, hiszen az elk”vet‹k nem v logatnak a helyszĄnek k”zl. A g‚pj rműveket eltulajdonĄtj k csal di h zb˘l, gar zsb˘l, bev s rl˘k”zpontok, sportcsarnokok ‚s iskol k k”rli parkol˘kb˘l ‚s egy‚b helyszĄnekr‹l.

N‚h ny j˘ tan cs a megel‹z‚s ‚rdek‚ben (egyszerű gyakorlati v‚d‹elj r sok):

  • G‚pkocsinkban m‚g r”vid id‹re se hagyjuk j˘l l that˘ helyen ‚rt‚keket, mert azt a tolvajok m sodpercek alatt felt”rhetik. A sz munkra kev‚sb‚ ‚rt‚kes t rgyak is felkelthetik az ‚rdekl‹d‚sket, mĄg neknk csak bosszŁs got okoz a rong l sb˘l sz rmaz˘ k rok helyre llĄt sa.
  • rdemes a kesztyűtart˘ ajtaj t nyitva hagyni res  llapotban, mellyel jelezzk, hogy nincs mi‚rt felt”rni az aut˘t.
  • Azokn l a g‚pj rművekn‚l, amelyekn‚l˙ a CD lej tsz˘/ r di˘ el‹lapja levehet‹, nem el‚g csak leemelni azt, ‚s valahol az utast‚rben elhelyezni, ink bb vigye mag val.
  • Ne hagyja, hogy b rmi elterelje figyelm‚t g‚pj rműve elhagy sakor!
  • Minden kisz ll skor  llĄtsa le a motort ‚s vegye ki az indĄt˘kulcsot!
  • Gy‹z‹dj”n meg arr˘l, hogy biztons gosan lez rta-e a j rművet (pl. felhŁzta-e az ablakot, j˘l vannak-e bez rva az ajt˘k, stb.)
  • Ha nem szeretn‚, hogy aut˘j t eltulajdonĄts k, fogadja meg a k”vetkez‹ aj nl sokat:
  • Szerezzen be sebess‚gv lt˘j nak blokkol s ra be‚pĄthet‹ v lt˘z rat.
  • Lehet‹s‚g szerint b‹vĄtse ki a riaszt˘berendez‚st.
  • A t”rzsk”nyvet minden esetben otthon ban t rolja, hiszen arra csak a g‚pj rmű ‚rt‚kesĄt‚sekor van szks‚ge r .
  • Ne hordja mag val az indĄt˘kulcs mellett a p˘tkulcsot is.˙
  • A lop si sz nd‚kot meghiusĄthatja a g‚pkocsi ablakvegeibe bemaratott kicsinyĄtett forgalmi rendsz m, vagy alv zsz m.
  • A bet”r‚sv‚delmi ‚s biztons gi f˘li k alkalmasak a bűn”z‚sb‹l ad˘d˘ k rok megel‹z‚s‚re, cs”kkent‚s‚re.
  • A benzin leszĄv s nak megakad lyoz s ra haszn ljunk "rug˘s" benzin‹rt, ami a leszĄv˘ cs‹ behelyez‚s‚t g tolja meg.
  • A g‚pj rmű kerekek lop s nak megakad lyoz s ra szereljnk fel biztons gi ker‚k‹rt.
  • Az aut˘nk szervizel‚se eset‚n kulcsainkat, a riaszt˘ t vir nyĄt˘j t ne hagyjuk az aut˘ban.
  • Nagy t”r‚s ellen ll sŁ a speci lisan kialakĄtott korm nybilincs, ker‚kbilincs, sebess‚gv l˘ ‚s k‚zif‚kz r, melyek hat‚konyan v‚dik aut˘nkat a lop sok ellen.˙
  • Mivel a g‚pkocsik jelent‹s h nyada t”bbnyire, vagy id‹r‹l id‹re b rki  ltal hozz f‚rhet‹ k”zterleten k‚nytelen parkolni ez‚rt javasolt, hogy aut˘nkat v‚djk riaszt˘ berendez‚ssel.
  • Amennyiben lehets‚ges g‚pj rművűnket t roljuk gar zsban, ha ez nem megoldhat˘, abban az esetben kivil gĄtott helyen parkoljunk Łgy, hogy az ablakunkb˘l j˘l r l thassunk.

Egy kis odafigyel‚ssel megel‹zhet‹ a bűncselekm‚ny okozta anyagi s‚relem, bosszŁs g ‚s ut naj r s.

5./ Er‹szakos k”z”sl‚s:

Minden embernek alapvet‹ joga, hogy partner‚t - k”lcs”n”s szimp tia eset‚n - szabad akarat b˘l v lassza ki. Ez hozz tartozik az emberi m‚lt˘s ghoz, a t rsadalom erk”lcsi ‚rt‚krendj‚hez ‚s a szem‚lyes jogok v‚delm‚hez.

Egy adott helyen, vagy helyzetben - amikor esetleg n‚mi alkohol is befoly solja a magatart st -˙ l‚trej”het olyan szitu ci˘, amelyben a h”lgyek fokozottan ki vannak t‚ve olyan vesz‚lynek, mely bűncselekm‚ny elk”vet‚s‚t eredm‚nyezik s‚relmkre. Ez lehet egy h zibuli ‚ppen Łgy, mint egy munk b˘l hazaindul s.

N‚h ny j˘ tan cs a megel‹z‚s ‚rdek‚ben:

  • Kerlje a kev‚sb‚ forgalmas, bokrokkal k”rlvett helyeket!
  • Ha a hazavezet‹ Łt nem biztons gos, v lassza ink bb a t”megk”zleked‚si eszk”zt, vagy induljon el a hosszabb, forgalmasabb ‚s biztons gosabb Łton!
  • Legyen ˘vatos, figyeljen arra, hogy nem k”vetik-e!
  • Ha ‚szreveszi, hogy k”vetik, k‚szlj”n fel arra, hogy esetleg megt madhatj k! Csatlakozzon m sokhoz, telefon ljon, k‚rjen segĄts‚get!

Aj nl sok fiatal l nyok r‚sz‚re:

  • Szabadid‹d hasznos elt”lt‚se rajtad mŁlik!...
  • Discob˘l hazafel‚ menet egyedl soha ne v gj neki az Łtnak! Mindig maradjon n lad˙ annyi p‚nz, hogy taxival tudj hazamenni!
  • S”t‚t utc n a j rda kls‹ sz‚l‚n haladj, hogy t volabb legy‚l a kapubej r˘t˘l!
  • Ismeretlen fiŁ(k) hazakĄs‚r‚si aj nlat t soha ne fogadd el!
  • GyanŁs alak(ok)kal ne  llj sz˘ba!

6./ Gar zdas g:

Az egyszerű vereked‚st‹l, vagy rong l st˘l ez a bűncselekm‚ny t”bb, mivel akkor val˘sul meg, ha nyilv nos helyen t”rt‚nik, m sokban f‚lelmet, riadalmat, megbotr nkoz st kelt ‚s kihĄv˘an k”z”ss‚gellenes.

Az agresszivit s, gyakran az alkoholos befoly solts g ‚s a heves v‚rm‚rs‚klet  ll a legt”bb esetben a h tt‚rben. Gar zdas gnak sz mĄt, ha egy sz˘rakoz˘helyen - discoban, b rban,
pressz˘ban, koncerten -˙ n‚zetelt‚r‚s t mad a k‚t ember k”z”tt˙ (p‚ld ul az‚rt, mert nem szimpatikus a m sik kin‚zete, ”lt”zete, stb. ) ‚s emiatt a felek egym snak esnek, tni, rŁgni kezdik egym st. SŁlyosabb esetben t”bben is bekapcsol˘dhatnak, ekkor m r egy t”megvereked‚s kialakul s r˘l besz‚lhetnk.

AmĄg a vereked‚s k”vetkezt‚ben csak 8 napon bell gy˘gyul˘ s‚rl‚sek keletkeznek a feleken, addig gar zdas gr˘l besz‚lnk, de ha valakinek 8 napon tŁl gy˘gyul˘ a s‚rl‚se, az m r sŁlyos testi s‚rt‚snek min‹sl.

Lehet, hogy a fiatalok csak "j˘ heccnek" sz nj k, de az " rtatlan tr‚fa" ak r b”rt”nbe is juttathatja ‹ket! Vannak fiatalok, akik t rsaik el‹tt h‹snek, b tornak szeretn‚nek mutatkozni, mik”zben viselked‚sk m sokban megbotr nkoz st, riadalmat, f‚lelmet kelt. M snap a rend‹rkapit nys gon az el‹ llĄt˘ helyis‚gben ‚bredve azt kĄv nj k: b rcsak ne t”rt‚nt volna meg!...

Meg‚ri?!!