Összefoglaló a
„Kárpátalja megyével a közlekedésbiztoság javításáért“
című Interreg projektről

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye bemutatása

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Magyarország legkeletibb részén, az ország északkeleti területén helyezkedik el. A megyét "Kelet Kapujaként" is emlegetik, 2004. május 1-től Európa Keleti Kapuja. A speciális földrajzi elhelyezkedés és geo-politikai helyzet alapvetően meghatározzák a rendőri szervek tevékenységét.

Megyénk három országgal (Ukrajna, Szlovákia, Románia) határos, ez az elhelyezkedés sok veszélyt, de ugyanakkor lehetőséget is rejt magában. A migráció egyik fő iránya érinti a megyét és igen nagy számban vannak jelen területünkön a külföldi, sok esetben illegális  munkavállalók. A megye kitűnő idegenforgalmi adottságokkal rendelkezik, a teljes keleti irányú személy- és teherforgalom áthalad rajta.

Szabolcs-Szatmár-Bereg Magyarország hatodik legnagyobb megyéje, területe 5937 km2. A megye 228 településéből 24 kapott városi rangot. Szabolcs-Szatmár-Bereg Magyarország harmadik legnagyobb lélekszámú megyéje, ahol az ország lakosainak 5,5 százaléka, közel 573 ezer fő él. A megye népességét csak mérsékelten tudja megtartani, az elvándorlás itt a legmagasabb. A megyében minden 5.-6. aktív korú lakos munkanélküli. A munkanélküliek tizede itt él. Bár a munkanélküliek száma mérséklődik, a helyzet még mindig nem stabilizálódott. A munkanélküliek jelentős hányada szakképzetlensége folytán nem jut munkalehetőséghez, a megye kriminalitását ez nagymértékben befolyásolja.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Rendőr-főkapitányság szervezete, jogállása

A Magyar Köztársaság Rendőrsége (a továbbiakban: Rendőrség) bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatokat ellátó állami, fegyveres rendvédelmi szerv. A Rendőrség központi országos hatáskörű szerve az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK).


1. számú ábra: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye rendőrkapitányságai és a főkapitányság

A Rendőrség területi szervei, így a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság(továbbiakban: főkapitányság)is az ORFK közvetlen alárendeltségében működő rendőri szervezet.
A Rendőrség helyi szervei a rendőr-főkapitányságok önálló feladatkörrel felruházott szerveként működő rendőrkapitányságok. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 8 rendőrkapitányság működik, melyek a következők: Nyíregyháza Rendőrkapitányság, Kisvárda Rendőrkapitányság, Mátészalka Rendőrkapitányság, Nyírbátor Rendőrkapitányság, Fehérgyarmat Rendőrkapitányság, Vásárosnamény Rendőrkapitányság, Tiszavasvári Rendőrkapitányság és Záhony Rendőrkapitányság.

Megyénkben 2008. január 01-től 6 határrendészeti kirendeltség működik, melyek a következők: Barabás Határrendészeti Kirendeltség, Beregsurány Határrendészeti Kirendeltség, Csenger Határrendészeti Kirendeltség, Kölcse Határrendészeti Kirendeltség, Bátorliget Határrendészeti Kirendeltség és Záhony Határrendészeti Kirendeltség. A határrendészeti rendszer az államhatár rendjét sértő vagy veszélyeztető cselekmények megelőzését, felderítését és megszakítását, az államhatár átlépésének feltételeivel nem rendelkező személyek be-, át- és kiutazásának megakadályozását, a Magyarországon és a schengeni térségben jogellenesen tartózkodó személyek kiszűrését és az ezzel kapcsolatos idegenrendészeti intézkedések és eljárások összességét jelenti.


2. számú ábra: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye határrendészeti kirendeltségei

A rendőr-főkapitányság és a rendőrkapitányság szervezetében rendőrőrs szervezhető. A rendőrőrs feladat- és hatásköri önállósággal nem rendelkező szervezeti egység, létrehozása és megszüntetése a rendőr-főkapitányság vezetőjének hatáskörébe tartozik. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 22 rendőrőrs működik. A lakosság közelibb szolgáltatás megvalósítása érdekében a megye 228 településéből 121 körzeti megbízotti szolgálattal is ellenőrzött.
A Rendőrség a központi költségvetés szerkezeti rendjében a Belügyminisztérium költségvetési fejezetén belül önálló cím. A főkapitányság önállóan gazdálkodó költségvetési szervezet.

A Rendőrség feladata

A Rendőrség, így a főkapitányság feladata a közbiztonság, a közrend és az államhatár védelme, a határforgalom ellenőrzése és az államhatár rendjének fenntartása1.

A Rendőrség a közbiztonság és a közrend védelme, valamint az államhatár őrzése, a határforgalom ellenőrzése és az államhatár rendjének fenntartása körében az e törvényben és törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatkörében:

  • általános bűnügyi nyomozó hatósági jogkört gyakorol, végzi a bűncselekmények megelőzését és felderítését;
  • szabálysértési hatósági jogkört gyakorol, közreműködik a szabálysértések megelőzésében és felderítésében;
  • ellátja a közbiztonságra veszélyes egyes eszközök és anyagok előállításával, forgalmazásával és felhasználásával kapcsolatos hatósági feladatokat;
  • közlekedési hatósági és rendészeti feladatokat lát el;
  • ellátja a közterület rendjének fenntartásával kapcsolatos rendészeti feladatokat;
  • gondoskodik a büntetőeljárásban részt vevők és az eljárást folytató hatóság tagjainak személyi védelméről, valamint a büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjának végrehajtásáról, továbbá védi a Magyar Köztársaság érdekei szempontjából különösen fontos személyek életét, testi épségét, őrzi a kijelölt létesítményeket;
  • engedélyezi és felügyeli a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységet;
  • büntetés-végrehajtási feladatokat lát el;
  • ellátja a rendkívüli állapot, a megelőző védelmi helyzet, a szükségállapot, a veszélyhelyzet és az Alkotmány 19/E. §-ában meghatározott helyzet, katasztrófa vagy katasztrófa veszélye esetén a hatáskörébe utalt rendvédelmi feladatokat, továbbá rendkívüli állapot idején, az Alkotmány 19/E. §-ában meghatározott esetben közreműködik az államhatárt fegyveresen vagy felfegyverkezve átlépő személyek kiszorításában, illetve elfogásában és lefegyverzésében;
  • őrzi az államhatárt, megelőzi, felderíti, megszakítja az államhatár jogellenes átlépését;
  • ellenőrzi az államhatáron áthaladó személy- és járműforgalmat, a szállítmányokat - ide nem értve a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK rendeletében meghatározott vámellenőrzést -, valamint végzi a határátléptetést, továbbá biztosítja a határátkelőhelyek rendjét;
  • irányítja a határesemények kivizsgálásával megbízott magyar szervek tevékenységét, felügyeli az államhatár felmérésével, megjelölésével, a határjelek felújításával kapcsolatos munkák végzését;
  • megteszi az államhatár rendjét közvetlenül veszélyeztető konfliktushelyzet és a tömeges méretű migráció kezeléséhez szükséges intézkedéseket, továbbá elhárítja az államhatár rendje ellen irányuló erőszakos cselekményeket;
  • elvégzi a részére törvényben vagy kormányrendeletben megállapított, valamint az Európai Unió kötelező jogi aktusából vagy nemzetközi szerződésből eredő egyéb feladatokat.

A Rendőrség védelmet nyújt az életet, a testi épséget, a vagyonbiztonságot közvetlenül fenyegető vagy sértő cselekménnyel szemben, felvilágosítást és segítséget ad a rászorulónak. A Rendőrség tiszteletben tartja és védelmezi az emberi méltóságot, óvja az ember jogait.

A főkapitányság feladatának ellátása során:

  • együttműködik az állami és a helyi önkormányzati szervekkel, a társadalmi és a gazdálkodó szervezetekkel, az állampolgárokkal és azok közösségeivel;
  • segítséget nyújt - jogszabályban meghatározott esetben - az állami és a helyi önkormányzati szervek hivatalos eljárásának zavartalan lefolytatásához;
  • támogatja a helyi önkormányzatoknak és az állampolgárok közösségeinek a közbiztonság javítására irányuló önkéntes tevékenységét.
  • A Rendőrség a feladatának ellátása során pártbefolyástól mentesen jár el.
  • A Rendőrség külön törvény, az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés alapján együttműködik a külföldi és a nemzetközi rendvédelmi szervekkel, fellép a nemzetközi bűnözés ellen. Nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusa alapján - rendészeti feladatai ellátása során - magyar rendőr külföldön, rendőrségi vagy határrendészeti feladatokat ellátó külföldi szerv tagja a Magyar Köztársaság területén külön törvényben, illetve nemzetközi szerződésben meghatározott rendőrségi jogosítványokat gyakorolhat.

2008. január 01-től a Rendőrség és Határőrség integrációja révén a Rendőrség feladatköre a határrendészeti feladatokkal egészül ki2, melyek a Rendőrség feladatainak felsorolásában dőlt betűkkel jelennek meg3.

A lakosság élet- és vagyonvédelmének biztosítása érdekében létesült társadalmi önvédelmi szervezetek tagjainak a köz biztonságának javítására irányuló, a rendőrséggel együttműködési megállapodás szerint végzett tevékenysége közfeladat. Az együttműködések nemcsak a lakosság élet- és vagyonbiztonsága kialakításában, hanem a rendőrség hatékony működésében is kiemelkedő szerepet játszanak. Gondoljuk csak végig, mennyire emberibb, lakosság-közelibb egy olyan rendvédelmi szerv, mely meghallgatja és kéri a lakosság véleményét, és nemcsak a törvény erejénél fogva működik együtt a társadalom szervezeteivel, hanem saját fejlődése, valamint az őszinte kommunikáció érdekében is. Amíg a Rendőrség nem nyit a társadalom felé, addig az együttműködések „papír-alapúak” maradnak, nem alakulhat ki általuk életszerű kapcsolat az együttműködő felek között. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság olyan lépéseket tett az elmúlt 3 évben, mely alapján azt mondhatjuk, hogy együttműködései kiszélesedtek és új tartalmat kaptak. Az együttműködésekben nagyon nagy szerepet játszottak és játszanak ma is a pályázati források, melyek biztosították a pénzügyi fedezetet a napi szintű együtt tervezéshez, együtt gondolkodáshoz és együtt cselekvéshez. A főkapitányság együttműködéseit a tudomány és a tudomány oktatásában szerepet vállaló felsőoktatási intézmények segítették és segítik ma is. Ennek egyik ékes példája az INTERREG projekt, melyet lentebb mutatok be Önöknek. Ám ezenkívül a minőségirányításban, a minőségtudatos gondolkodás rendőrségen való kialakításában, a szervezeti önértékelésben, a Bűnmegelőzési Akadémia létrehozásában és a biztonság tárgyú felsőfokú oktatásban is nagy szerepet játszott és játszik a főkapitányság és a Nyíregyházi Főiskola együttműködése. Azonban nem felejthetjük ki a sorból a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság együttműködését a Miskolci és Debreceni Egyetemmel, mint tudományos intézményekkel, elsősorban a fejlesztési programok indítása, a szervezeti önértékelés és a minőségmenedzsment, valamint oktatások terén.

A civil szervezetekkel és régiós oktatási intézményekkel való szakmai és tudományos kapcsolattartásunk kiemelkedő, rendszeresen részt veszünk a Magyar Minőség Társaság (MMT), az Európai Minőségügyi Szervezet Magyar Nemzeti Bizottsága (EOQ MNB), a Minőségfejlesztési Központ (IFKA), a Nemzeti Minőség Klub, valamint a Magyarországi Tanúsított Szervezetek ISO 9000 Fóruma országos konferenciáin, több esetben előadóként is közreműködünk az országos szintű rendezvényeken. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság 2004-től tagja az EOQ MNB-nek, 2007-ben pedig belépett a Magyar Minőség Társaság szervezetébe is.

A pályázati tevékenység előzményei a főkapitányságon

A finanszírozási problémák miatt és a hatékonyabb társadalmi együttműködés érdekében 2004. évben a főkapitányság vezetése kiemelt figyelmet szentel a pályázat figyelésnek, koordinációnak. Több szakmai, a Belügy-, ma már az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium által kiírt, valamint Európai Uniós pályázaton is sikeresen szerepeltünk és támogatást nyertünk el. 2004-ben a Belügyminisztérium Országos Bűnmegelőzési Központjához pályázatot nyújtottunk be, mellyel a főkapitányság 2, illetve 2,2 millió Ft forrást szerzett a kommunikációs célú, valamint a gyermek és ifjúsági korosztály védelmét célzó bűnmegelőzési projektjei megvalósítására.  A két projekt 2004-2005 években valósult meg.

2005. évtől igyekszünk a rendőrkapitányságokat is pályázati forráshoz juttatni, a főkapitányság koordinációja eredményeként született meg a Nyírbátori, a Tiszavasvári és a Vásásrosnaményi Rendőrkapitányság bűnmegelőzési projektje. Az elnyert anyagi támogatás 2.100.000, 3.100.000 és 1.200.000 forint volt.

2006-ban a megyeszékhelyi rendőrkapitányság és Nyíregyháza Megyei Jogú Város közösen nyújtott be pályázatot, az elnyert forrás 4.000.000 forint volt, melyből 3.100.000 forintot használt fel a rendőrség a lakótelepi rendőrség modul működtetésére és a rendőrség közterületi jelenlétének fokozására.

2007-ben az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium pályázatot írt ki a megyeszékhelyi rendőrkapitányságok számára a közterületek rendjének fejlesztése érdekében. A „Nyíregyháza biztonságáért“ című projekttel 8 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott a főkapitányság a projekt céljainak megvalósítására. A főkapitányság 2 millió forint önerőt, az önkormányzat pedig 1 millió forint egyéb támogatást nyújtott a projekthez. A program elsőrendű célközössége a gyermek- és fiatalkorúak köre. A felnövekvő nemzedék nevelése, a társadalmi felelősség tudatosítása a gyermekekben és fiatalokban a projekt egyik prioritása. Az említett célközönséghez való eljutás érdekében a bűnmegelőzés és a kommunikáció egy speciális eszközrendszerét alkalmazzuk. A projekt fő tevékenysége ezért a gyermek és fiatalkorúak nevelése érdekében alkalmazott web-es eszközrendszer, illetve az oldalon elérhető flash-játék, mely kimondottan a közbiztonsággal, illetve közlekedésbiztonsággal kapcsolatos. A projekt másik fő vonulata a közlekedésbiztonsági helyzet javítása, mely érdekében sebességkijelző eszközöket szereztünk be, melyeket Nyíregyházán, a Család utca és a Kállói út legforgalmasabb részein helyeztük el. A megyeszékhely közterületi jelenlétének fokozására a főkapitányság biztosította a fedezetet. A projekt 2008-ban is folytatódik, zárása májusban várható.

2006-ban vissza nem térítendő pályázati forrást nyertünk a „Kárpátalja megyével a közlekedésbiztonság javításáért” című projektünkkel, melyet az INTERREG Közösségi Kezdeményezés keretein belül meghirdetett, Magyarország-Szlovákia-Ukrajna Szomszédsági Programra nyújtottunk be4.

A projekt a főkapitányság egyik „büszkesége”, mivel a főkapitányságok közül elsőként megyénknek sikerült uniós pályázati forráshoz hozzájutnia, másrészt a közlekedésbiztonság, a határon átnyúló együttműködés, valamint az oktatások szakterülete nyer új tartalmat a projekt által. A program az Európai Unió és a Magyar Köztársaság társfinanszírozásával valósul meg, 15 millió forint támogatással és közel 1 millió forint sajáterővel. Együttműködő partnerünk a Kárpátalja megyei Állami Közigazgatási Hivatal, melynek együttműködő partnere a Kárpátalja Megyei Rendőrség. A projekt 2006. szeptemberében kezdődött, és 2007. decemberében fejeződött be.

Az INTERREG Közösségi Kezdeményezés bemutatása

Az INTERREG együttműködés egy az Európai Unió négy közösségi kezdeményezése közül, amely az unió fejlesztési céljainak közvetlen megvalósítására törekszik. Az INTERREG kezdeményezéseket - szemben a regionális és egyéb strukturális programokkal - az Európai Bizottság javasolja a tagállamoknak, mint az egész európai térség fejlesztése és kohéziója szempontjából alapvetően fontos együttműködési területeket. Az Európai Unió a pénzkeretet és a kezdeményezések átfogó céljait és prioritásait határozza meg. Ez alapján az érintett EU tagállamok (a szomszédos nem EU tagállamok támogatásával) közös, részletes javaslatot nyújtanak be az Európai Bizottsághoz a programok megvalósítására. A programok szabályszerű végrehajtásáért és a kezdeményezések céljainak elérésért a tagállamok által programonként felállított közös irányító hatóságok felelősek. Mivel az INTERREG együttműködés olyan területeken jön létre, amelyek nem rendelkeznek önálló adminisztratív struktúrákkal, az erre a feladatra (programra) kinevezett intézmények a megállapodásokban rögzített szabályok szerint járnak el5.
  
Az INTERREG kezdeményezés három alapvető - és egymástól elsősorban az együttműködési területében különböző - formája:
 (1) Határ menti együttműködés: INTERREG IIIA

  • résztvevő területek: két (egyes esetekben három) ország határ menti megyéi (NUTS III szint)
  • átfogó célok: határon átnyúló gazdasági és szociális kapcsolatok fejlesztése
  • támogatás fő területei: KKV együttműködés, helyi gazdaságfejlesztési kapcsolatok, város és vidékfejlesztés, emberi erőforrás fejlesztés (K+F, kultúra, egészségügy, oktatás), környezetvédelem, megújuló energia, közlekedési, információs és vízügyi együttműködés, jogi és közigazgatási együttműködés stb. (beruházások és kisebb részben tanulmányok stb.)

 (2) Transznacionális együttműködés: INTERREG IIIB

  • résztvevő területek: Európát 13 makro-térségre osztották. Magyarország (teljes területe) a Közép-Európát és a Balkánt magába foglaló térségben vesz részt az együttműködésben (CADSES program)
  • átfogó célok: országok feletti, transznacionális együttműködés az európai térség területi integrációjának elősegítésére
  • támogatás fő területei: transznacionális fejlesztési stratégiák közös kidolgozása, hatékony és fenntartható európai közlekedési hálózat kialakítása, az információs társadalomhoz való kapcsolódás elősegítése, környezetvédelmi együttműködés, a kulturális és természeti erőforrások védelme, különös tekintettel a vízgazdálkodásra stb. (főleg tanulmányok, koncepciók, tervek, szoftverek stb., továbbá kisebb infrastrukturális beruházások)

 (3) INTERREGionális együttműködés: INTERREG IIIC

  • résztvevő területek: az ország egész területéről vehetnek részt szervezetek a programban, partnereik pedig Európa teljes területéről származhatnak
  • átfogó célok: a regionális fejlesztés és kohézió stratégiájának és eszközeinek fejlesztése Európa teljes területét felölelő együttműködésen keresztül  

Magyarország összesen 8 INTERREG (IIIA, B, C) programban vett részt 2004-2006 között és több mint 17 milliárd forint (68,6 millió euró) összegű forrást fordíthatott a határon átnyúló együttműködést támogató programokra európai és a hazai forrásokból.
Az  Interreg IIIA-ban ez az alábbi programokat jelentette 2004 és 2006 között:

 

A főkapitányság INTERREG projektje

A „Kárpátalja megyével a közlekedésbiztoság javításáért“ című projektünket 2006-ban a Magyarország-Szlovákia-Ukrajna Szomszédsági Programra nyújtottuk be, mellyel 15 millió Forint vissza nem térítendő támogatást nyertünk el. A projektben partnerszervezetünk a Kárpátalja Megyei Állami Közigazgatási Hivatal és annak alárendeltségében működő Kárpátalja megyei rendőrség. 

 

A megvalósítandó projekt mintaértékű, melynek segítségével nemcsak a határmenti megyék tehetik tervezhetőbbé és biztonságosabbá a közlekedést, hanem országos szinten is alkalmazható.

A projekt előzménye volt a 2004. július 06-án a Magyar Köztársaság és Ukrajna belügyminisztere által aláírt együttműködési szándéknyilatkozat, melyből az alábbi prioritásokat szeretném kiemelni

  • bűn- és balesetmegelőzési tevékenység összehangolása, különös tekintettel a “nyíregyházi folyamat” adta regionális és interregionális lehetőségek kihasználása, az ennek rendszerében történő adatcsere, oktatás, kutatás és pályázati programok kidolgozása;
  • a rendőrség / milícia munkatársainak oktatásában, át- és továbbképzésében történő tapasztalatcsere és kölcsönös segítségnyújtás.

A szándéknyilatkozat fenti célkitűzéseit követte és követi a főkapitányság és a külföldi partnerszervezet fenti projektjével, melynek célja  a határmenti közlekedésbiztonság javítása a rendelkezésre álló szellemi tőke felhasználásával, a tapasztalatok és információk megosztásával, az elnyert pályázati támogatás segítségével.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az országos közúthálózat hossza 2.095 km, melyből elsőrendű főút /4. és 41. számú/ 166 km, másodrendű főút /36., 38., 49., 471. és 491. számú/ 208 km. 2005. évben a 4. sz. főút Berkesz községet elkerülő új szakasza, illetve a 4911. sz. út M3 feletti felüljárója került átadásra. 2006. évben átadásra kerül a 4. sz. főútnak még 2 db elkerülő szakasza (Székely és Nyírbogdány), 2007-ben pedig a nyíregyházi elkerülő útszakasz mellett megépült az M3 autópálya Görbeháza-Nyíregyháza közötti szakasza.  A rendelkezésre álló adatok alapján elmondható, hogy a megyénkbe belépő teherforgalom évről-évre növekszik. Ez utóbbi forgalomnövekedés torlódásokat, oszlopok kialakulását idézi elő a határmenti közutakon.

A meglévő úthálózat szűk keresztmetszetű átbocsátó képessége, az egyre fokozódó gépjármű forgalmi terhelés a közlekedőket frusztrálja, akik a gyorsabb haladás érdekében a közlekedési szabályokat gyakran megsértik, a jármű sebességét nem megfelelően választják meg, szabálytalanul előznek, melyek jelentősen növelik a közúti közlekedés kockázatát, a balesetveszélyt. A nagymértékű tengelyterhelések miatt az utak állapota folyamatosan romlik, töredezik az utak szegélye, téli időszakban nő a kátyúképződés veszélye, illetve hosszanti nyomvályúk alakulnak ki, ami közismerten rendkívül veszélyes, főleg esőzések és téli időjárási viszonyok esetén.

A baleseti helyzet elemzése során megállapítható, hogy más megyékhez képest Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében magas a közúti közlekedési balesetek, ezen belül a súlyos és halálos kimenetelű személyi sérüléses balesetek száma. A Rendőrség közép- és hosszú távú közlekedésbiztonsági programja6 célként fogalmazza meg egyrészt a közlekedési balesetek számának mérséklését, és a közlekedési balesetben elhunyt személyek számának csökkentését, mely magas száma miatt Magyarország közlekedésbiztonsága messze elmarad az európai uniós átlagtól. Ez a célkitűzés társadalmi feladat, és valamennyi védelmi és civil szervezet szoros együttműködésén túl megköveteli a gépjármű vezetők gondolkodásmódjának megváltozását is.

 

A projekt tevékenységei

A főkapitányság INTERREG projektje három fő pillérre épült, melyek szoros koherenciát mutatnak. A baleseti helyzet javítása, a közlekedésbiztonság fejlesztése évek óta a megyei rendőrség egyik legkiemeltebb feladata, melyet saját eszközrendszerén túl egy speciális, Interneten elérhető Közlekedésbiztonsági Informatikai Rendszer (KÖBIR) kialakításával kívánt megvalósítani.

A KÖBIR rendszer általános bemutatása

A projekt eredményeként könyvelhetjük el azt az Interneten elérhető alkalmazást, mely ponttérképen ábrázolja az aktuális közlekedési helyzetet, ezzel segítve a zavartalanabb és biztonságosabb személy-, valamint áruforgalmat a Magyarország-Ukrajna útvonalon. A KÖBIR rendszer 2008. január 01-től érhető el a www.kobir.fw.hu címen. Ezt a rendszert a lakosság is igénybe veheti az Interneten keresztül, s így tájékozódhat az esetleges baleseti gócpontokról, útakadályokról, elterelésekről, útlezárásokról. Különösen hasznos információkat tartalmaz a felület az árufuvarozók számára, akik külföldről szelik át megyénket. Az itt élő emberek is közvetlen haszonélvezői a KÖBIR rendszernek, hisz reményeink szerint kevesebb úton veszteglő, valamint a városokba behajtó kamionokkal fogunk majd találkozni. GPS koordináták segítik a balesetek helyszínének pontos meghatározását, a rendőrségen bevezetett TETRA rendszeren keresztül.

3. számú ábra:  A KÖBIR elvi felépítése

 

 

A rendszer működése

 

A KÖBIR rendszer a működéséhez szükséges információkat a Magyar Köztársaság Rendőrségén üzemelő Robotzsaru Neo (továbbiakban: Neo) komplex ügyfeldolgozó rendszerbe betáplált adatokból nyeri. A KÖBIR működtetése nem igényel tehát párhuzamos adattárolást és az adatrögzítési funkciók duplikálását, használatával nem növekednek az adminisztrációs terhek sem. A Rendőrségen használatos rendszerbe berögzített adatbázisok nyújtanak alapot a KÖBIR üzemeltetéséhez.

 

4. számú ábra: Helyszín kódszótár és térkép

A bejelentés alapján kerül felrögzítésre a bejelentett beleset helyszíne. A Neo végigvezeti a felhasználót a kitöltendő mezőkön, akinek csak annyi dolga van, hogy a számítógépes rendszer különböző mezőibe beírja a megfelelő értékeket. Ilyen mezők:

• a küldés ideje

• a küldés helye

• a közlekedési baleset jellege

• megjegyzés rovat, melybe az egyéb információk kerülnek (útlezárás, lakosság felé kikerülő plusz információk)

• az intézkedés leírása

• az intézkedés lezárásának időpontja (amikor a baleset helyszínén a helyszínelők ténylegesen befejezték az intézkedést).

A baleset helyszíne, ahol rendőri intézkedés válik szükségessé a „Küldés helye” mezőben van rögzítve, melyet a digitális térképen lehet kijelölni. A helyszín alapján a GPS koordináták már rendelkezésre állnak. Amennyiben a pontos helyszín nem ismeretes, akkor a szolgálati EDR rádiók segítségével a GPS koordináták rendelkezésre állnak. A helyszín felvitele egyébként külön kódszótárral támogatott.

A KÖBIR rendszerének üzemelése

A teszt rendszer 2007. tavaszától a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőrfőkapitányság INTRANET-es weboldalán érhető el. A weblapon a baleseti adatok a helységnév, a közterületnév, a közterület, Házszám, a baleset bekövetkezésének ideje, az esemény leírása mezőkkel jelenik meg, mely átemelésre kerül az előbb hivatkozott Neo rendszer megfelelő adatbázisából. A baleseti adatokon túl a felület segítséget nyújt a közlekedéssel kapcsolatos jogszabályok elérésében is.

5. számú ábra: A KÖBIR felület

A baleseti adatokból a megfelelő sorra való kattintással az adott baleset helyszínét láthatja a felhasználó, a Google Map alkalmazás segítségével. A következő ábrán a zöld nyíl jelöli a baleset helyszínét, a közterület, közterület jellege mezők, vagy a GPS koordináták megjelölésével. Lehetőség nyílik a baleseti helyszín Satellite megjelenítésére is, a megfelelő gombra való kattintással 

6. számú ábra: Baleseti helyszín megjelenítése GPS koordináták alapján

 A KÖBIR felülete meghatározott időközönként frissíti a baleseti helyszínek adatait.

 

WORKSHOPOK: INTEGRÁLT TAPASZTALATCSERÉK

 

Sajnos korlátozott annak a lehetősége, hogy a magyar és külföldi rendőrség szakemberei között sor kerüljön folyamatos és a szakmai eredményességet segítő tapasztalatcserére. A projekt lehetővé tette, hogy az ukrán közigazgatási partnerszervezeten kívül további szervezetek (rendőrség, útfelügyeleti szerv, katasztrófavédelem) is bekapcsolódhassanak egy integrált tapasztalatcserét megvalósító workshop-sorozatba, mellyel látványosan javítható Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja megye közlekedésbiztonsága és közrendje.

A projekt keretében négy workshop zajlott le, mindegyik nagyon sikeres volt a résztvevők véleménye szerint, melyen az ukrán és román rendőrségen túl a főkapitányság hazai, közlekedésbiztonságban érdekelt partnerszervezetei is részt vettek. A workshopokon az Európai Unió közlekedésbiztonsági koncepciója, az ország közlekedési helyzete mellett Szabolcs-Szatmár-Bereg megye baleseti helyzete is folyamatosan ismertetésre került, ezen kívül a rendőrség partnerszervezetei is előadást tartottak a biztonságos közlekedésről, a társadalmi együttműködés lehetőségeiről. A fenti előadásokon kívül a résztvevők figyelemmel kísérhették a projekt aktuális helyzetét és a KÖBIR rendszer informatikai fejlesztésével kapcsolatos elképzeléseket, sőt az informatikai workshopok keretében aktívan részt vehettek a fenti rendszer kidolgozásában. Bár a projekt véget ért, az együttműködés fenntartása és folytatása 2008-tól továbbra is feladatunk.

 

Képzések: a régió felzárkóztatása

Az uniós csatlakozás következtében egyre nagyobb igény merült fel olyan képzési programok megvalósítására, melyek hosszú távon biztosíthatják a gazdaságilag és társadalmilag hátrányos helyzetű régiók felzárkózását a fejlettebb területekhez. Ennek érdekében a projekt keretében képzéseket is szervezünk, melyekbe bevontuk az Észak-alföldi, valamint Észak-magyarországi régiók rendőr-főkapitányságainak munkatársait, valamint az Országos Rendőr-főkapitányságot is. A képzett munkatársak a megszerzett tudás birtokában képesek lesznek elősegíteni a pályázati forrásokhoz való hozzáférést. A projekt keretében négy oktatást bonyolítottunk le, a minőségügyi, a korszerű vezetői menedzsment, a pályázatírási, valamint a tudásbázis-fejlesztés tréninget, melyeket az Észak-alföldi régió felsőoktatási intézményei tartották, a korszerű rendőri vezetői menedzsment oktatás a Nyíregyházi Főiskola Gazdasági és Társadalomtudományi Kara közreműködésével zajlott. A képzések az ott elvégzett elégedettségmérések szerint nagyon sikeresek voltak. A fenti képzések régi hiányt pótoltak a rendőrségen és reményeink szerint hozzá fognak járulni az egyének fejlődésén keresztül a szervezeti kultúra javításához is.

 

Összegzés

A hatékony és sikeres szervezetté válásnak több összetevője van7. Egyik összetevő az előzőkben hivatkozott, a lakosság és a társadalom részéről a szervezettel, jelen esetben a Rendőrséggel szemben megfogalmazott igényeket figyelembe vevő, arra érzékenyen reagáló vezetés8. (Ez vezetési stílust, ugyanakkor a vezető személyét is jelenti). Egy másik összetevő lehet a szervezeti kultúrában rejlő, kiváló teljesítményre való törekvés. És itt továbbfolytathatnánk a felsorolást, azonban ezek közül a költségszemlélet mellett a hatékony együttműködéseket emelném ki, mint a szervezetek sikerességének zálogát.

 

Irodalomjegyzék

1 1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről
2 2007. évi XC. törvény a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosításáról
3 1997. évi XXXII. törvény a határőrizetről és Határőrségről
4 HUSKUA/05/02/135. számú Támogatási Szerződés a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-
  főkapitányság és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Irányító Hatósága között
5 VÁTI – INTERREG Programok: http://www.vati.hu/main.php?folderID=1980
6 A Rendőrség közép- és hosszú távú közlekedésbiztonsági programja: http://www.police.hu/megelozes/
balesetmegelozes/altalanos060103/program060103.html?query=k%C3%B6zleked%C3%A9sbiztons%C3%A1g

7 Dr. Husi Géza - Elekes Edit – Gaál Tibor: Tudásbázisfejlesztés informatikai eszközzel, 2007.
  Nyíregyháza, ISBN: 978-963-06-4027-5
8 habil Dr. Berde Csaba: Korszerű menedzsment ismeretek rendőri vezetők számára, 2007.
  Nyíregyháza, ISBN: 978-963-06-2271-4